Szóval kedden megbuktam az egyetlen tárgyból ami hátráltat a diplomámban. Senki nem értette amikor azt mondtam, hogy jól ment, aztán a jegy értékére mégis egyessel válaszoltam.
Még sose éreztem ilyen furi érzést, mikor megkönnyebbülsz az egyestől. Nincs stressz rajtad az államvizsga, a munka keresés, a szakdoga és minden miatt ami eddig a fejedben járt. Ráadásul tudod, hogy minden tőled telhetőt megtettél, szóval még elégedett is vagy, hát és ha ez nem elég akkor nem elég...
Szóval rájöttem, ha nem diplomáznék le februárban lehet, hogy jobban járnék
Egyrészről a következő félévben lesz időm tökéletesen felkészülni a nagybetűs ÉLETre. Sőt járhatok angolra, hogy az állás interjúkon ne stresszeljek ha valaki idegen nyelven kezd el hablatyolni hozzám. Dolgozhatok tovább a jelenlegi helyemen, kicsit lazábban, mert eddig stresszesen megpróbáltam megfelelni. Valamint kezdek rájönni, hogy lehet jobb lennék programozó ként, úgyhogy elkezdenék meló helyen kódolgatni, ha csak magamnak, akkor csak magamnak.
Tovább lesz diákom, pont egy nyári szünetnyivel
Tapasztaltabb leszek, na nem mintha ezzel gond lenne
Eddig a lábtörés óta depressziósan küzdöttem azért, hogy végre eljussak a végéig, de durván. Még a kliens szerverem is jeles lett, ami szerintem lehetetlen, mondjuk tény, hogy hihetetlenül igyekeztem, mert hát érdekes tanárokról van szó és pánik szerűen végezni akartam, itt hagyni ezt a szar sulit
Dehát akkor is jeles...
Mindenki aki gondolkozik azon, hogy a BMF NIK re jöjjön az felejtse el, NEEE.
Szóval laza főiskolás lettem... amennyire tudok, egyenlőre, számomra már ez is rettenetesen nagy lépés. Nem buktam ki egy egyestől, eddig a kettesektől is kibuktam ,és most elégedett voltam egy egyestől
Anyuék ezen megbotránkozhatnak, számukra ez szörnyen rossz lehet, de most furi módon ez sem érdekel. Furi érzés.
Amúgy még ma kész leszek a szakdogámmal, amennyire kész leszek vele jövő hétig, aztán tanulom még az archit... Mert laza fősulis ként is stréber vagyok, aki amúgy augusztus óta ezt a tárgyat tanulja és mégis megbukott, vicces mi...