Na hát tegnap meg volt a becsei falunapi kiállításom.
Érdekes élmény volt. Amíg én benn voltam és vártam az érdeklődőket, hogy regéket mondjak el a képek születéséről és történetéről, addig 1-1 ember talált csak bejönni. Azok is a beszélgetés kezdeményezésekor nagyrészt gyors távozásba kezdtek
Így az első pár ember után nem is próbálkoztam tovább a nézelődök megszólításával, nehogy eltántorítsam őket a teljes tárlat megtekintésétől
Na és persze a legnagyobb tömeg mindig akkor volt ott mikor én épp más felé kószáltam.
A Szigetcsücske Természetjárók Egyesületéhez jártam át. A főző verseny keretein belül igen finom őzpörköltet készítettek el. Mellyel végül többszöri újrakóstolás után, a dobogóról lecsúszva 2. helyezést értek el. Ezúton is gratulálok a mester szakácsnak! Igazán jól sikerült az étek.
Hát a szervezést nem tudom komoly dicsérettel illetni. Igen egyed függő volt a segítők/résztvevőkhöz való viszonyuk is. Ha csak azt veszem alapul, hogy anyukám aki az orvosi ügyeleten segédkezett, aznap 2xer kapott hideg friss innivalót, és többen kínálták étellel, itallal. Addig én a fülledt sátramban, amibe egy széket se kaptam (otthonról hoztam természetesen, mikor a hiánya megerősödött bennem) egy deka hideg meleg élelmet nem kaptam.
Ennek ellenére remekül éreztem magam, és köszönöm a lehetőséget.